Az idei mácius 15-i ünnepi megemlékezésnek a disznajói református templom adott otthont. Megható volt látni a kora tavaszi napsütésben a templom felé ballagó időseket, sietős léptekkel közeledő fiatalokat. A templom padjai zsúfolásig megteltek az ünnepi kokárdát viselőkkel, a karzat is tele volt. Jó volt megtapasztalni, hogy egyre fogyatkozó közösségünkben nagyon sokan vannak még akik úgy érzik, hogy ezen a napon emlékezni kell, emlékezni jó. Felemelő megtapasztalni a közösség megtartó erejét, a hitet és a reményt.
Tatár László lelkipásztor ünnepi prédikációjában a tőle megszokott mesteri módon ötvözte a történelmi múltat a bibliai örök igazsággal, megalapozva a hangulatot.
Az ünnepi istentiszteletet a Disznajói Református Egyházközség nagyon fiatal, alig egy éves kórusának az előadása követte. Serfőző Madócsa karnagy vezetésével igyekeztünk olyan színvonalú előadással megörvendeztetni az egybegyűlteket amilyent már megszoktak és el is várnak tőlünk. A színes, alkalomhoz illő repertoár, a lelkesítő Kossuth nóták, a Nagy Enikő és Serfőző Madócsa kifejező szavalata méltó keretet biztosítottak az emlékezésnek, a szabadságharc hősei előtti főhajtásnak.
Vita Piroska tanítónő
