Heiter György

Élete jó példa arra, hogy a tehetség minden körülmények közt kibontakozik. Egyforma eredményességgel kamatoztatta a kisgyerek kora óta ápolt zenei tehetségét, és a mesterségként megtanult, megélhetést biztosító fényképészetet egyaránt.

Fiatalkora

Az 1871 június 21-én született, nyolc éves korában hegedűn játszik, ámde családja szűkös anyagi helyzete miatt, apja tanácsára mesterséget tanult: fényképész lett. Tanulmányait követően hazatérve fényképész műhelyt nyit Szászrégenben. Kiállított munkáit méltatta az 1922-ben városunkba látogató Ferdinánd király, majd az 1928-as bukaresti kiállításon aranyérmet kap a kiállított képeiért.

Zenei tehetségét nem hagyja kárba veszni. Iskolai évei alatt a brassói Liederkanz karmestere, többször járt Bécsben, Münchenben, ahol a zenei tanulmányait tökéletesíti. Szászrégenben a Mannergesangverein, majd 1905 -től 1945-ig a Magyar Polgári Dalkör karmestere.

A Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör

Heiter György 40 éven át irányította az 1883 június 29 – én megalakult a kórust. A szászrégeni magyar dalkultúra érdekében szeretetből és díjmentesen végzett lelkes és igényes tevékenysége feledhetetlen. 1912 júniusában a budapesti országos dalversenyről második díjjal tértek haza, ezt követően három alkalommal is első díjat nyernek: 1928-ban Segesváron, 1931-ben és 1938-ban pedig Kolozsváron. Érdemei elismeréseként a dalszövetség a karmestert előbb kerületi, majd országos karmesterré választotta.

Zeneszerzőként is bemutatkozott. 1929 december 27-én a Franz Schubert emlékkoncerten a kórus az által írt szerzeménnyel lépett fel. 1930 -ban annak tiszteletére szerveztek jubileumi koncertet a kórustagok, hogy Heiter György 25 éve állt a kórus élén. 1934-ben, a kórus fennállásának 50. évfordulóján a jubiláló kórust II. Károly román király is köszöntötte.

A zászló

A kórus fennállásának 25. évfordulójára 1909 júniusában nagyszabású ünnepség keretében szentelték fel a kórus zászlaját. A zöld alapú, aranysárga hímzésű zászló egyik oldalán a Magyar Polgári Dalkör 1884 – 1909, a másikon „Édes hazánk, kedves dalunk, érted élünk, érted halunk!”felirat olvasható. A szászrégeni Szeredai család majd 1973 és 1993 között Jenei Árpád által őrzött zászló megőrzés végett ma a Szászrégeni Református Templomban látható, fő helyen vonultattak fel a Pünkösdi Kórustalálkozókon és a gyülekezet kórusának fontosabb kiszállásain.

A folytatás

A második világháború alatt is fennmaradt kórus a Solidaritatea bőripari és kisipari szövetkezet keretében szerveződik újjá. Karmestere Magyarosi Sándor, ki ezt a tisztséget 1948 és 1974 közt gyakorolta. 1959-ben vegyes kórus is alakul, Jurian Alexandru, Magyarosi Sándor, majd Kósa Imre vezetésével. 1970-ben leánykórus alakul, melynek karmestere Kósa Imre lett.

A kórus 1894 október 6-án, fennállásának 100. évfordulóján szűnik meg, az akkor fennálló rendszer számára egy ilyen jellegű kórus fenntartása nem volt összeegyeztethető az akkori tervgazdálkodás racionalitásával. A tagok az egyházak mai napig is működő kórusaiba mentek át, megőrizve a elődök által áthagyományozott kóruskultúrát.

Forrás:

Bíró Dónáth: A régeni magyarság művelődéstörténete. Nagykőrös, Arany János Múzeum, 1996

Jenei Árpád: A Magyar Polgári Dalkör. In: Szászrégen és Vidéke, 1999 július