Magyarrégeni református templom

Magyarrégeni református templom

  • A magyarrégeni református templom, amely az ókori római castrum helyén áll, árpádkori keltezésű – 13. sz.
  • 270 ülőhelyes templom, értékes kegytárgyakkal, szószékkoronával és úrasztalával.
  • Eredetileg római katolikus, később evangélikus, majd református templom lett.
  • Koszta István, az egyházközség egykori lelkésze, 1939-ben javításokat végeztetett, ez alkalommal megtalálták az eredeti, két részben mész és egyharmadában kavics ősi templomfalat.
  • A fal vakolatán egy 54 cm átmérőjű, körben sötétszürke árnyékolt, barna színű, festett keresztet fedeztek fel.
  • Ezek alapján fogalmazta meg a lelkész azt a megállapítást, hogy a templom “… a körtvélyfájai és marosfelfalusi templomokkal egyidőben épült árpádházbeli alkotás és püspök szentelte fel”
  • Magyarrégen jeles szülötte, Koós Ferenc, e templomról megállapítja; hogy “… a reformatio előtti időből való. Szentélyének mennyezete és ablakai a góth építészet maradványa; tornyát, mert ledűléssel fenyegetett, még az 1840-es évek elején földig leszedték, s a két harang számára már előbb haranglábat készítettek”.
  • A templomot századunk elején (1910) erősen átépítették, de a templomhajó falai részben, és a meszelés alatti középkori felszentelési kereszt épségben megmaradt.